Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az informatika fejlődése

 

 

untitled.png

 

 

"A régi gépekkel az volt a baj, hogy sohasem azt csinálták, amire utasították őket. A modern gépekkel az a baj, hogy pontosan azt csinálják, amit mondunk, és nem azt, amit mondani akarunk."

 

  Kemény János

 

 

 Az informatika fejlődése

 

Bevezetés

Már az ősember is feljegyezte vadászatai eredményeit, barlangrajzok formájában. Lerajzolta milyen vadat ejtet tel, egyedűl tette ezt, vagy a horda többi tagjával közösen. Ezek a rajzok informácíóval szolgálnak nékünk utódoknak,tehát úgy tekinthetünk rájuk, mint egy őskori adatbáuisra. A "Homo Sapiens", mint a neve is mutatja a gondolkodó ember, nem elégedett meg véletlenszerű zsákmányszerzéssel, hanem egyfolytában azon törte a fejét, hogyan tehetné könnyebbé, eredményssebbé, vagyis gazdaságosabbá életét. Már nem elégítette ki a mindennapos szükségleteinek ellátása, hanem tartalékolni is szeretett volna az ínséges napokra. Rájött, hogy ez egyedűl nem megy, ezért családokba tömörült majd szövetkezett más családokkal. Tehát a bőségesebb zsákmányszerzés céljából gazdasági társaságot alapított. Ha nagyobb csorda vonulását észlelte, értesítette a többieket, információt osztott meg velük.

A számolást segítő eszközök, nagyjából egyidősek az emberiséggel. Először csak az ujjukat használták, majd később kavicsokat, fadarabokat, rögzítésként pedig egyszerűen a barlang falába, utóbb kőtáblába vésték, rovátkázták az adatokat. Lassan kialakultak a számrendszerek, különböző számolást segítő eszközök, számológépek, adatrögzítőgépek. Az 1900-as évek első fele nagy ugrást jelentett a számítógépek fejlődésében, de jelentős változást a mikróchip elterjedése hozott,amelyet az Intel cég mutatott be 1971-ben. Ez tette lehetővé a második generációs számítógép kifejlesztését. Ebbe a csoportba tartoznak a mai személyi számítógépek is.Ettől a ponttól kezdve a gépek teljesítménye napról napra nőtt, áruk pedig jelentősen csökkent, ennek köszönhetően luxuscikkből mindennapi életünk részévé váltak Ma már a számítástechnika a világgazdaság legnagyobb húzóágazata. A számítógép és szoftveripar emberek millióinak ad munkát. Az Internet megjelenése is hatalmas változást hozott a gazdaságban és mindennapi életünkben. Ma már teljesen természetes, hogy banki ügyleteinket számítógépen, vagy mobiltelefonon keresztül intézzük. A vállalkozások számítógépes adatbázisban tárolják adataikat, a tőzsdehírekről azonnal értesülünk. De nézzük csak meg milyen fejlődésen keresztül jutottunk el idáig!

Az abacustól  a logarlécig

Az  egyik első eszköz, amal lehetővé tette az egyszerűbb műveletvégzést az abacus volt.

abacus.jpg

 

 

Az egyiptomiak vonalakat húztak a földre, és rajtuk kövekkel számoltak. A kavics szó latin megfelelője a calculus, ebből ered a kalkulátor szó. Az első igezi eszköz, melyet a számolás megkönnyítésére készítettek (abacus) fatáblába vájt sinekbe helyezett kavicsokból állt. 

 

 

abacus1.gif

 

 

 

Az abacust némileg módósítva a soroban a XVI. századig a legfontosabb számolást segítő eszköz volt. A mai oktatási rendszerben újra felfedezték, és számos általános iskolában folyik soroban oktatás.

 

 

 

 

 A számols történetében tényleges áttörést John Napier ért el a logaritmus függvény megalkotásával. Ez a szorzás összeadására visszavezető módszere, eszköze Napier-pálcák néven vált ismertté, utóda a logarléc.

Mechanikus gépek

Az első "szériában" készült számítógép Blaise Pascal nevéhez fűződik. Maga a gép óraalkatrészekből épült, újdonsága az autómatikus átvitelképzés megoldása volt. Csak összeadást és kivonást lehetett vele végezni, lineáris műveleteket nem. Hét példány készült belőle. Ezt a gépet fejlesztette tovább Gottfried Wilhelm von Leibnitz.

mac_leibnitz.jpg

 Ez volt az első gép,  amely közvetlenűl végezte el az osztást és szorzást, valamint kiegészítő művelet nélkül a kivonást. Ezeket nevezték négyműveletes gépeknek, amelyekkel kb. százszor gyorsabban lehetett az alapműveleteket elvégezni mint korábban az abacussal. Leibnitz 1671 és 1694 között több számológép tervét is kidolgozta.

Charles Babbage 20 évs angol matematikus 1812-ben azt a feladatot kapta, hogy hajózási táblázatok adatait ellenőrizze, és a hibákat javítsa ki. Az igen sok számítással járó munkát gépesíteni akarta, így 10 éves munkával kidolgozta egy suámítógép elvi felépítését, melyet differenciál gépnek nevezett el. 

babbagemachine.jpg

Bár anyagi támogatottsága egyre csökkent Babbage egy mégnagyobb teljesítményű gép szerkesztésébe kezdett, mely az analítikus gép nevet kapta.A gép elkészítéséhez felhasználta a francia Joseph Marie Jacqard találmányát. A Jacqard féle szövőszék az előállítandó szövetminta adatait lyukkártyáról olvasta le, és az előre elkészített tervnek megfelelő színeket és formákat emberi beavatkozás nélkül állította elő. Ez késztette Babbage-et arra, hogy olyan gépet készítsen, amalyben a számolási műveleteket előre elkészített program vezérli.  A program által vezérelt számítógép elve zseniális gondolat volt, ezért Babbage-et a modern számítógépgyártás megalapozójának tekintjük.

A lyukkártya alkalmazádának amerikai úttörője Herman Hollerith volt, aki egy adatrendező gépet dolgozott ki.

hollerithm.jpg

 Minden adathoz egy lyukat, minden lyukhoz egy lyukkombinációt rendelt. Mire elérkezett az 1890-es népszámlálás, Hollerith már feltalálta azt a gépet, amely a statisztikai adatokat lyukkártyák elektromos leolvasásával és rendszerezésével dolgozta fel. Az adatok bevitelére használt lyukkártyák mérete az akkori egydollárosok méretével eggyezett meg, amit azóta is szabványként kezelnek. A találmány szép sikert aratott az USA-ban is, demég nagyobbat Európában, ahol sokféle statisztikai célra használták fel. 1896-ban Hollerith megalapította a New York-i Tabulating Machine Company-t a gép gyártására. Fúziók egész sora nyomán e vállalatból nőtt ki az IBM 1924-ben.

Elektromechanikus gépek

A németországi számítógépgyártás meghatározó alakja Konrad Zuse mérnök, aki kezdetben jelfogós gépek építésével foglalkozott. Németországban a háború elött  a fegyverek előállítása kapcsán jelentősen megnőtt a számítási igény.z3.jpg 1939-ben elkészült Zuse első nagysikerű jelfogókkal működő, mechanikus rendszerű számítógépe, a ZI. Ez az első gép, amely már a bináris számrendszerre épült. Külön helyezkedett el benne a tár és az aritmetikai egység, az utasítások bevitelére mikronyelvet alkalmazott. Ezt követte a Z2. mely igazolta Zuse programvezérlési elgondolásának helyességét. A Z2. továbbfejlesztésének eredményeképpen megszületett a Z3.

 

Az 1900-as években a számítógépek fejlődésének meghatározó személyei még Wallace J. Eckert, valamint Howard Hathaway Aikent. Aikent kutatása a számítógépekben alkalmazott aritmetikai elemek számának jelentős növelésén keresztül, a lyukkártyás gépek hatékonyságának növelésére irányult.big_mark1.jpg Aikent és az IBM 1939-ben megállapodást kötött a közös fejlesztő munkára, amelynek eredménye képen 1944-ben elkészült az elektromechanikus elven müködő Mark-1.

A gépet egy papírszalagra sorosan felvitt utasítássorral lehetett vezérelni. A készülék kb. százszor volt gyorsabb, mint egy jó kézi számolókészülék, megállás nélkül dolgozott, egy nap alatt hat hónapi munkát végzett el.

 

 

Elektronikus gépek

A számítógépek története több generációra bontható. Mineden nemzedék hatékonyabb és általában kisebb volt a megelőzőnél. A XX. század elején kifejlesztett elektroncsövek alkalmazásával jelentek meg az első elektronikus számítógépek. Az elektroncsöves gépek alkotják a számítógépek első generációját. A második világháború nagy lendületet (pénzt) adott az elsőgenerációs számítógépek építésének, fejlesztéseknek, és a kutatásoknak. A cél egy olyan gyors számítógép kifejlesztése volt, amivel bonyolult katonai, például bombázási, tüzérségi feladatokat számításokat lehetett elvégezni.

eniac.jpgAz ENIAC építését 1943-ban kezdték az Amarikai Penssylvani-i egyetemen J.W. Mauchly vezetésével. A munkálatok főmérnöke I.P. Eckert, a hadsereg részéről pedig H.H.Goldstin vett részt.

1946-ban készült el az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer), ami hivatalosan az első programozható, elektronikus, digitális számítógép volt. 18000 elektroncsövet és 1500 jelfogót építettek bele. 2,5 m magas volt, 40 m hosszú és 30 tonnát nyomott. Körülbelül 5 millió kézi forrasztást tartalmazott. Az összeadást és kivonást 1/5000 sec alatt végezte el, ami 500-szor gyorsabb volt, mint az akkoriban megjelent MARK II. A gép 30 egységből állt, minden egység egy meghatározott funkciót végzett el. A főleg aritmetikai műveletek végrehajtására tervezett egységek között 20 db. úgynevezett akkumlátor volt az összeadáshoz és kivonáshoz, továbbá egy szerzó, egy osztó és egy négyzetgyökvonó egység is. A számokat egy IBM kártyalyukasztóval kártyára lyukasztva adta ki. 1955-ig működött, utána múzeumban állították ki.

index.hu/tech/szoftver/colossus/

 

"Fél évszázad után nyilvánosságra hozták a világ első elektronikus, digitális számítógépének terveit.collossus.jpg Az Alan Turing matematikus elmélete és Max Newman tervei alapján 1943-ban megépített Colossust a náci vezérkar által használt Lorenz titkosítás feltörésére készítették. Noha a világháború 1945-ben véget ért, a brit kormány egészen a hetvenes évekig titokban tartotta a gép létezését, és feltehetőleg még a háború után is alkalmazták. Mivel a Colossus létezése titok volt, a világ úgy tudja, hogy az 1946-ban megépített ENIAC volt az első számítógép, noha a Colossus nemcsak korábban épült meg, de nagyobb kapacitással is bírt."
 

Neumann elvek

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.